A Nagy Kopasz-i Csergezán Pál-kilátó ünnepélyes fölavatása
2006. szeptember 5-én, Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója adja át rendeltetésének, a fővárosi lakosoknak és a kirándulóknak a Budai hegyvidék legújabb látványosságát, az 560 méter magas hegy tetejére épített kilátót. Az avatás alkalmából ünnepélyesen felvonják a Basa Péter és Czér Péter építész, valamint Jordán László statikus által tervezett, vörösfenyőből épített érdekes objektumra a nemzeti zászlót.
A Budai-hegység legmagasabb pontján, a Nagy Kopaszon 2005-ben fölépült új kilátó hatósági engedélyezési eljárása a közelmúltban fejeződött be, ezért csak most kerül sor az átadási ünnepségre. A mintegy 40 millió forintos költséggel, közjóléti támogatási források felhasználásával épült létesítményből egyedülálló körpanoráma nyílik Budapest tágabb környezetére, a Velencei-hegységtől a Mátráig. A kilátó Csergezán Pálról, a környék erdeit és élővilágát műveiben – többek között Fekete István könyveiben – megörökítő világhírű festőművészről kapta a nevét.
Az avatóünnepség résztvevői megkoszorúzzák a névadó síremlékét.

CSERGEZÁN PÁL (1924 - 1996)
Tanulmányait grafika szakon folytatta a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1950 és 1953 között. Grafikusként, illusztrátorként dolgozott, eközben került közel hozzá a vadászat témaköre, az állat és természet viszonyának ábrázolása, s vált e téma kivételesen míves és elmélyült művészévé. A Nimród c. vadászújság szerkesztőségének egykori munkatársa. Mint grafikus tankönyveket, (egyebek közt) Tasnádi Kubacska András, Kittenberger Kálmán és Fekete István könyveit illusztrálta. Kedvenceit, a lovakat, és az erdei vadat rajzolta, festette egész életében. Természetfestő volt a szó legművészibb értelmében "…valami átszellemült vágyakozás árad belőlük, az ember nosztalgiája a romlatlan iránt, amelyet nem győz újra és újra felfedezni…" (Baróti Szabolcs). A 70-es években már világhírű. Élt és dolgozott Németországban, Iránban a sah udvarában, de legszívesebben az erdőben tartózkodott kedvenc állatai körében.