| előző kép | index | János-hegyi Erzsébet-kilátó | 3 / 33 | következő kép |
A János-hegy tetején, Budapest legmagasabb pontján – 527 méteres tengerszint feletti magasságban – áll az 1908 és 1910 között épített Erzsébet-kilátó.
A kilátóból télen és nyáron egyaránt csodálatos kilátás nyílik Budapestre és a környező településekre. Igazán tiszta időben szabad szemmel akár a 77 km-re lévő hegycsúcsok is láthatók. A kilátó egész éven át látogatható.
A kilátót Schulek Frigyes tervei alapján, részben a fővárosi polgárok adakozásából építették. A torony 23,5 méter magas, teraszos elrendezésű, neoromán stílusú. Öt, felfelé haladva egyre kisebb átmérőjű szintje van. Az első szintje zárt, a következő három szinten egy-egy körterasz található. Legfelső szintje teljesen nyitott.
Az épület tetejére egy körülbelül száz lépcsőből álló csigalépcső vezet fel. A lépcsőházban kisebb pihenő-kilátófülkéket alakítottak ki
A János-hegy már a XIX. században a budapestiek kedvelt kirándulóhelyévé vált. A mai, kőből épült kilátó helyén korábban fából épült messzelátó állt. 1882-ben Erzsébet királyné is tett kirándulást a János-hegy tetejére. Az ő tiszteletére kapta nevét az évtizedekkel később épített kilátó.
Az Erzsébet-kilátó a Gyermekvasút János-hegy állomásától indulva erdei sétaúton, majd műúton közelíthető meg. A sétaút érinti a Zugligeti Libegő felső végállomását is, amely a Hármaskút-tetőn található.
Télen a Gyermekvasút vonatai János-hegy állomástól Szépjuhászné állomáson át egészen Hárs-hegy állomásig szinte folyamatosan szemmel követhetők a kilátóból. Nyáron a vonatokat a fák lombozata bizonyos pontokon természetesen eltakarja. Érdekes látványosság a kilátóból – vagy a hozzá vezető erdei sétaút alkalmas pontjairól – végignézni az ellenkező irányú vonatok találkozását Szépjuhászné állomáson