Kányádi Sándor:
Nyírbocskor
Télen által addig nyalta,
elvásott a medve talpa.
Így most aztán pipiskedve
illeg-billegél a medve.
Elbilleg egy vén nyírfához,
és nem sokat hímez-hámoz;
lerántja róla az irhát,
meghántja a korhadt nyírfát.
Hajtogatja, gyűri-tűri,
de nem akar sikerülni.
Odaszökken a kis mókus:
nem úgy kell azt, hókusz-pókusz!
Erre egy lyuk, kettő arra,
venyigével összevarrja.
S máris pompás nyírfakéreg
bocskora van a medvének.